Első említése 1748-ban: Bocska. Magyar név, egy Bocska nevű személy lehetett az első birtokos a faluban. De nem kizárható, hogy a faedény jelentésű bocska főnévből alakult.
Korábbi elnevezéseit Zala megye kézikönyvéből ismerhetjük meg. Ugyanitt részletes leírást olvashatunk a település történelméről.
A 20. század hatvanas éveiben földrajzi neveit összegyűjtötték.
Révai nagy lexikonából megtudhatjuk, hogy 1910-ben 506 magyar lakosa volt a településnek. A legközelebbi postahivatal Zalaszentbalázson, távírda pedig Gelsén volt.
Zala megye kézikönyvéből megtudhatjuk, hogy Bocska a 18. század közepén ugrásszerű fejlődésnek indult, de a század végére megtorpant a fejlődése. 1847 végén mindössze 360 lakosa volt a településnek.
Ez a kötet angol nyelvű összefoglalót is közöl.
Az Új magyar lexikonból tudjuk, hogy az 1960-as években lakosainak száma 450 fő volt, míg 1972-ben már csak 410-en lakták a falut. Vasútállomása is változott. Míg korábban Újnéppusztán volt az állomás, 1972-ben már a magyarszerdahelyi volt a legközelebbi állomás.
A Magyar nagylexikon szerint 1990-ben 380 lakosa volt a településnek. 2001-ben ez a szám 372-re csökkent. A 2001-es adatokból azt is megtudhatjuk, hogy a népesség 4,8%-a roma származású.

Az említett idegen nyelvű dokumentumon kívül az érdeklődő olvashat Bocska címeréről és a település történetéről is angolul.
A településsel kapcsolatban német nyelven is olvashatunk.


Varga János

Mottó:
„Ma is tanítanék, mert a tudomány nem változik, csak fejlődik. A világ változhat, de a természet törvényei időtállóak.”

Varga János 1948-1950 között a Zala megyei Bocskán tanított.
Kitüntetései:
1970-ben Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója
1978-ban Kiváló Munkáért
1987-ben Gyermekekért Érdemérem, valamint a Pedagógiai Szolgálati Emlékérem

További érdekes linkeket tematikus linktárunkban találhat.

Kedves Látogatónk! Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy az alábbi címen jelezze:
salamon.timea(kukuc)nagykar(ponthu)
Salamonné Vadász Tímea