* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
5.89 MB | |
2020-04-06 10:22:53 | |
Nyilvános 196 | 856 | Rövid leírás | Teljes leírás (86.81 KB) | Cím: Zalaszentbalázs Szerző: Kiss István (1878-1954) Szerz. közl: irta Kiss István Kiadás: Veszprém : Egyházm. Ny., 1935 Sorozat: A Veszprémi egyházmegye multjából/2. Eto: 262.2(439.121Zalaszentbalázs)(091) ; 943.9Zalaszentbalázs ; 908.439.121Zalaszentbalázs Tárgyszó: Zalaszentbalázs ;plébániatörténet ; vallás ; Katolikus Egyház Szakjel: 280 Cutter: K 54 Nyelv: magyar Oldal: 51 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A VISSZPRIiMI EGYHÁZMUUYE MÚLTJÁBÓL PLÉBÁNIÁK TÖRTÉNETE ZALASZENTBALÁZS IRTA KISS ISTVÁN H. ESPERES, PLÉBÁNOS 1935 EGYHÁZMEGYEI NYOMDA VESZPRÉM Nihil oh<?tat. Antonius Stransz rensor Hfoorrsamis. 950. 1935 Imprimatnr. Wesprimii, die 7-a Mártii a. 1935. f FKUDINANPUS cpiscoptis. ■ * í \'X\\? E jŐSZO. ni 1034-ben ünnepelte 150 Alkalomra a hívek nagy festettek templomukat. Ez az alkalmat és elhatározást, lévő cs a plébánia törtc-zejőtt összegyűjtött anyagot A plébánia-tc nif éves fennállását. E áldozatkészséggel kj évforduló adta meg hogy kezeim köpött netéről már évekkel közreadjam. j Három részt1 kűjöii\'böztethetünk meg törté- l il ü 6 netébcn. Első része kézi végéig, amikor a plébániával együtt aj tította. Második része plébániánk történetének átmeneti korszaka, a XVII. század elejétől 1788-ig, végleges megalakulásáig. Ez idő alatt plébániánkat a hahóti plébánia administrálta. Harmadik része 1788-től, illetve Gazdag Mihály első plébános idejétől napjainkig. E helyen hálás köszönetemet fejezem ki dr. Pfeiffer János szentszéki jegyző, püspöki levéltárosnak fáradhatatlan buzgóságáért, hogv a tart a XVI. század tlörökdulás annyi sok más mi plébániánkat is elpusz- J 4 4 püspöki levéltár felhasználásában szakszerű útbaigazításaival segítségemre volt. Hálás köszönetét mondok dr. Fára Józsefnek, Zalavm. főlevéltárosnak is a vmegyei levéltár felhasználása körül tanúsított fáradozásaiért. 4, ll RÉSZ. | 1 Az ősi plébánia megszűntéig. Plébániánk első 1 ténefi adataink. Csa orszakáról igen gyérek tör-: a XIV. század elejéről van biztos adatunk a zalaszentbalázsi plébániáról < pápai tized lajstromok szerint. Az 1333/35. évek-ből János nevű papját említik c lajstromok, aki 40 széles dénárt fizet pápai adó fejében.1 1448-hól Cicisétől nyugatra fekvő szentbalázsi egyháztól szól egyik oklevelünk.2 Utoljára 1495-ből vau hiteles adatunk. Orsini Orsó, pápai követ, elrendeli a magyar szerdahelyi pálosok bántalmazóinak megidéz.ését Budára. Szentba-: izsról Barnabás plébánost, Szerdahelyről szintén plébánost idézi meg." XIV. század elejétől • diát a XV-ik század végéig, közel két századon 1 eresztől, nyomaira akadunk e plébániának. Azonban történeti és egyéb adatokból joggal következtethetünk arra, hogy e plébánia jóval * több létezett. Az 1256-ban megtartott esztergomi zsinaton F dázs zalavári apát panaszt emelt, hogy Ze-landus veszprémi püspök nemcsak az őt meg-illetö tizedeket foglalta el, hanem több misés- 1 Moh. tipp. Vespr. II. 67. \' I)r. Hékefi: A Balaton környékének egyházai és - -ni ;i középkorban 178. \'■ Mon. Épp. Vespr. I II. a fi papot és káplánt, akik az ö fennhatósága alatt állottak, a törvényes rendelkezések ellenére is folytonosan zaklatja és zavarja. Az apát az ott jelenlevő komári, karosi, koloni, radai, szabari,. rokolyám, pacsai, igrici és rajki plébánosokat vonultatja fel, akik azt vallották, hogy ők és még több társuk mindig a zalai apát joghatósága alatt állottak.1 Ez. okmány Zalaszentbalázs vidékéről több olyan plébániát is felsorol, melyek ma már nincsenek, felsorol sokkal jelenték... |